Következö problémákkal fordulnak a leggyakrabban hozzám:

  • félelem és pánikrohamok
  • vizsgáktól való félelem, tanulási blokádok
  • félelem a repüléstöl, pókoktól stb.
  • trauma és poszttraumás tünetek
  • szexuális zaklatás a múltban
  • depresszió
  • Burnout, stresszokozta tünetek
  • krónikus fáradság
  • önértékelési problémák
  • krizishelyzetek, kritikus élethelyzetek
  • alvási zavarok, tartós nyugtalanság
  • egy szeretett személy elvesztése
  • krónikus gyász
  • bipoláris zavar, borderline személyiségzavar
  • párkapcsolati problémák
  • gyereknevelési problémák
  • fejlödési rendellenességek
  • szellemi vagy testi fogyatékos gyerekek családtagjainak a támogatása
  • személyiségfejlesztés
  • a saját életcélok tisztázása
  • az élet értelmének megtalálása

Metódus

A szakmai éveim során különbözö gyakorlatokat és ötleteket is beépítettem más terápiás irányzatokból a munkámba, amiket hatékonynak találtam.

A személyközpontú beszélgetések során használom – szükség szerint – a Traumaterápiát, EDxTM, EMDR, Coaching, EFT, Brainspotting technikákat és ha arra van szükség lazító és vizualizációs gyakorlatokat is beépítek. Az egyik legizgalmasabb feladatomnak tekintem a folyamatos szakmai továbbképzésemet.

Hozzám fordultak már azok, akiknek életük egy fordulópontján segítségre van szükségük a helyes irányt megtalálni. De azok is, akiknek már kialakult személyiségzavaruk van és természetesen a két pólus között az összes lehetséges probléma megoldása miatt. A kezelés idötartama a probléma horderejétöl függöen néhány hét és néhány év között mozog. Attól függ, hogy milyen tempóban tudja a hozzám forduló a változásokat beindítani és befogadni, valamint milyen belsö tempóban tudja a pozitív változásokat az életébe beépíteni és ezáltal a gyógyulást megtapasztalni.

Rogers féle személyközpontú terápia

Személyközpontú terápia

A Rogers féle személyközpontú szemlélet egy pszichológiai humanisztikus irányzat, amely Carl Rogers (1902-1987) amerikai pszichológus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik.
A személyközpontú segítő kapcsolatnak három fő jellemzője van:

  • Empátiás megértés, vagyis a terapeuta a kliens világát igyekszik változtatás nélkül megérteni
  • Feltétel nélküli elfogadás, azaz a terapeuta nem valamilyen általa elképzelt ideál felé próbálja vezetni a klienst, hanem elfogadja olyannak, amilyen
  • Kongruencia, azaz a terapeuta nem egy szerepet vállal fel vagy maszkot vesz fel, hanem egész lényével, személyesen, igaz valójában van jelen a kapcsolatban.

A beszélgetések alapját az egzisztencialista megközelítés legelterjedtebb változata, a Rogers féle személyközpontú terápia képzi. A Rogers féle személyközpontú irányzat hisz a választás szabadságában és az embereket életük szerzöinek tekinti. Nagy hangsúlyt fektet a felétel nélküli ön-, és megbecsülésre valamint a terapeuta-kliens közötti kölcsönös tiszteletteljes kapcsolatra. Minden embert egyedülálló személyiségnek tekint, nincsenek általános megoldások, receptek, mert a megoldás mindenkinél személyre szabott. A kitüzött cél érdekében folytatott beszélgetések meleg, elfogadó légkörben zajlanak.

Michael Ende Momo (1973) címü müvében találtam meg szerintem a legszebb megfogalmazását annak, hogy milyen hatása van az aktív figyelésnek és meghallgatásnak:

“Momo egyet tudott, ahogyan rajta kívül senki: hallgatni másokat. Nincs ebben semmi különös, mondhatja netán némelyik olvasó, hallgatni akárki tud.

Csakhogy ez tévedés. Valóban hallgatni a másikat csak igen kevés ember tud. S ahogyan Momo értett ehhez, annak a világon párja nem volt. Momo úgy tudott hallgatni, (…)hogy az úgy érezte, hirtelen gondolatai támadnak, amelyekről soha sejtelme nem volt, hogy benne rejtőznek.

Úgy tudott figyelni, hogy tanácstalan, határozatlan emberek egyszeriben pontosan tudták, mit akarnak. A félénkek hirtelen szabadnak s bátornak érezték magukat. A boldogtalanok és szorongok bizakodók és boldogok lettek. S ha valaki úgy hitte, élete célt tévesztett, s nincsen értelme, ő maga csupán egy a milliók közül, valaki, akin semmi se múlik, s egy szempillantás alatt pótolható, akár egy lyukas cserép – s elment, és mindezt elmondta Momónak, már azalatt, amíg beszélt, titokzatos módon megvilágosodott előtte, mekkora tévedésben volt, hogy úgy, ahogyan van, csak egyes-egyetlen az emberek közt, s éppen ezért a maga módján különösen fontos a világnak.”

A Rogers féle személyközpontú terápiának bizony ez a hosszútávú hatása.

Traumaterápia

A négy fázis:

  • Anamnézis, diagnosztika, a terapeuta-kliens munkakapcsolat felépítése
  • Stabilizálás
  • Traumakonfrontáció biztonságos módon egyéni tempóban
  • Az élmények beépítése és az új irány megtalálása

A traumaterápia során a “konzervált” traumatikus élmények biztonságos módon és ütemben kerülnek feldolgozásra. Ehhez persze az szükséges, hogy egy bizonyos szintü stabilitás a hétköznapokban már meglegyen, amit célzott gyakorlatokkal lehet elérni. A cél, hogy a kiszolgáltatottság érzése a feltörö gyötrö emlékképek (Flashbacks) hatása miatt megszünjön. Csak ezután kerül a terápia abba a fázisba, hogy lehetövé válik a traumát kiváltó eseményt konkrétan feldolgozni. Természetesen ez is a saját, individuális tempóban történik. Ehhez az utolsó 20 évben kidolgozott és folyamatosan továbbfejlesztett technikák igen nagy segítséget nyújtanak. Ezek a technikák a következö szakágakból származnak: viselkedésterápia, hypnoterápiából a screen-technika valamint a pszichodinamikus terápia.

Forrás: Österreichisches Netzwerk für Traumatherapie

EDxTM - Energy Diagnostics and Treatment Methods

EDxTM – Energy Diagnostics and Treatment Methods

Az általam is haznált EDxTM (Energy Diagnostics and Treatment Methods ) módszer elönye az, hogy a nyomasztó emlékeket és negatív meggyözödéseket – felnötteknél és gyerekeknél egyaránt – gyengéden lehet vele feloldani.

Az EDxTM-et sikeresen lehet használni:

  • különbözö testi és lelki fájdalmaknál
  • traumát okozó élmények feloldásához amik a régmúltban történtek
  • traumát okozó élmények feloldásához amik a közelmúltban történtek, mint balesetek, szülés, bármilyen eröszakos cselekmény…stb.
  • negatív gyerekkori emlékek
  • krónikus negatív érzések feloldásánál, mint a gyász, düh, féltékenység…stb.
  • olyan negatív meggyözödéseknél, mint “úgyse fog sikerülni” vagy “nem érdemlem meg hogy boldog legyek”
  • félelem a repüléstöl, pókoktól, magaslatoktól, bezártságtól…stb.
  • tanulási blokádoknál gyerekeknél vagy diákoknál
  • lámpaláz vagy félelem egy beszéd megtartásától emberek elött
  • állandó idegesség, nyugtalanság
  • alvási zavaroknál

Ezt a módszert Dr. Fred Gallo (született 1946-ban), egy amerikai pszichológus és pszichotherapeuta fejlesztette ki.

EdxTM-Urkunde
Az EDxTM egy integratív módszer, ami a kinezológia és a hagyományos kínai orvoslás meridiánpszichológiájából, a neoróbiológiai tudomány felismeréseiböl és a viselkedéstanból tevödik össze.
Ez a technika igen gyorsan és meglepöen hatásosan müködik. Nem csak traumatikus vagy negatív események feloldásánál, hanem élsportolók teljesítményfokozásában vagy a munkahelyi teljesítmény optimalizálásában is használható.
A központban áll a blokkok feloldása ami legtöbbször saját meggyözödésekböl áll, amik esetleg már a gyerekkor óta aktivizálva maradtak mint: “te ezt úgyse értheted”…
Gyakran van úgy, hogy az ész mást diktál mint az érzések. Ezt azzal a csónaknak a képével lehetne talán megjeleníteni amiben két evezös ül és egymás ellen eveznek. Hát ebböl csak egy körben forgás lesz ami úgy jelenik meg, hogy a csónak egy helyben áll. Ha az ész által diktált meggyözödéseket és az érzéseket egy szintre hozza az ember, akkor hihetetlenül hatásosan tud elöre haladni és egy mély megnyugvás lép fel ami azzal jár, hogy egy energikus életérzés veszi át a helyét a tanácstalan egy helyben álldogálásnak.
Egy EDxTM kezelés után azt mutatja a tapasztalat, hogy ha traumatikus élmények kerültek feldolgozásra azokra tisztán lehet még emlékezni, nem felejt az ember, de már nem nyomaszt és nem füzödnek hozzá negativ érzések.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=-9zdCqE14U4

EMDR

Az ” Eye Movement Desensitization and Reprocessing” Dr. Francine Shapiro 1989 – 1991 között kifejlesztett traumafeldolgozó technikája, ami a traumákban szenvedö embereknek jelentös megkönnyebbülést jelent. Ez a kezelési forma a American Psychological Association (APA) és az International Society for Traumatic Stress Studies (ISTSS) által hatásosnak találtatott és világszerte eredményesen használatban lévö technika.

Az eredetileg traumatikus események feldolgozására kifejlesztett és tesztelt technika idöközben már más különbözö területeken is bevetésre kerül: félelem és pánikrohamok, fóbiák, önértékelési zavarok és teljesítményblokádok stb.

Az EMDR kezelések elötti terápiás beszélgetés során pontos feltárásra kerül a probléma oka és az egyéni szükségleteket figyelembe véve készül el a személyre szabott kezelési terv. Az EMDR kezelés a világosan strukturált lefolyásával biztonságos kereteket biztosít úgy a kliensnek mint a terapeutának. Ez alatt úgy lehet a kiváltó eseményeket megközelíteni és feldolgozni, hogy a megterhelö és sokszor nyomasztó érzések nem árasztják el az embert.

Forrás: EMDR Netzwerk Österreich

Szülö tanácsadás

Az osztrák “Bundesministerium für Familien und Jugend”-nél hivatalosan bejegyzett szülöi tanácsadó vagyok.
Gyerekekkel, fiatalokkal, testi és lelki sérüléssel vagy anélkül, fejlödési rendellenességekkel vagy viselkedési feltünösséggel 2000 óta dolgozom.
Szülöknek tanácsadást tartok, ha arra van szükségük hogy lefordítsuk mire van gyereküknek szüksége és miért választották ezt a problémás viselkedési formát. A gyerekek általában egy bizonyos okból viselkednek feltünöen. Ez az ö lehetöségük kifejezni azt, hogy: “Nem vagyok jól.”
Sokszor állnak a szülök tanácstalanul a probléma elött és nem értik miért pont az ö gyerekük viselkedik így és vajon ennek mi lehet az oka. Az ember ehhez sokszor túl közel áll a gyerekéhez.

Önnek mint szülönek idöbeli elönye van, hiszen idösebb mint a gyereke, ezáltal valószínüleg meg tudja oldani azt a problémát ami ezt a viselkedést kiváltotta. Tud olyan új döntéseket hozni – vagy a saját viselkedését megváltoztatni – amivel gyereke életébe egy kevés könnyedséget visszahoz valamint a helyzetenek magának az élét is elveheti.
A gyerekek különbözö módon tudják kifejeni, hogy “Nem vagyok jól.”

  • el,- és átalvási zavarokkal küszködnek
  • pszichoszomatikus megbetegedéseket produkálnak mint: hasfájás, fejfájás, bepisilés, bekakilás
  • neurotikus félelmeik lesznek: elválasztódástól, iskolától való félelem, szociális helyzetekben való szorongás
  • depresszióra lesznek hajlamosak, visszahúzódóak és hallgatagok lesznek
  • aggresszívek lesznek saját magukkal vagy másokkal szemben
  • traumatikus eseményeket nem tudnak feldolgozni mint: testi eröszak, szexuális zaklatás, a szülök elválása, egy nehéz baleset…stb.
  • saját magukat akarattal megsebzik
  • táplálkozási zavaraik lesznek
  • a családon belül kapcsolati zavarok merülnek fel
  • ADS / ADHS szimptómákat mutatnak
  • alíg tudnak koncentrálni, állandó mozgásban vannak
  • nem tudnak beilleszkedni
  • drogokat és/vagy alkoholt fogyasztanak
  • teljesítményzavaruk van, ami nem egy hiányzó intelligenciára vezethetö vissza

Ezt a felsorolást még sajnos lehetnek hosszan folytatni.

child

"Das Innere-Kinder-Retten" nach Gabriele Kahn

“Das Innere-Kinder-Retten”, das sich mit jeder der bekannten Traumatherapiemethoden kombinieren lässt, arbeitet nicht mit der belastenden Konfrontation mit Traumaerinnerungen, sondern mit positiver Imagination, wodurch betroffene Erwachsene nicht mit ihren Kindheitstraumata in Berührung kommen müssen. Nach dem “Retten” können die dissoziierten Anteile integriert werden.

Buch-das innere Kind retten

Voraussetzungen:
Bei sexueller Traumatisierung kein Täterkontakt, auch nicht zu Mittäterinnen.
Relativ stabile äußere und innere Verhältnisse.

Auswirkungen dieser Methode:
Die Symptome lösen sich, nachdem ihre Hinweise aufgenommen und bearbeitet wurden.
Die traumatisierten Persönlichkeitsanteile beruhigen sich, weil sie in Sicherheit gebracht worden und dort gut versorgt sind.
Die strukturelle Dissoziation löst sich auf, weil der innere Konflikt nicht mehr besteht und die emotionale Reaktionen integriert werden.
Der innere Fluss der Wahrnehmung und Bedürfniserfüllung ist wieder ohne Traumaassoziationen möglich.
Die Betroffenen gewinnen ihr Vertrauen in die eigene Handlungsfähigkeit zurück.

Hier ein ausführlicher Artikel von Gabiele Kahn:
das_innere-kinder-retten

Brainspotting

“Was ist Brainspotting?

Brainspotting ist eine tiefenpsychologische und körperorientierte Methode zur Verarbeitung von psychischem oder traumatischem Stress. Es ermöglicht eine spontane, unmittelbare Verarbeitung traumatischer Belastungen im Gehirn, ohne dass bewusste Erinnerungen vorhanden sein müssen.
Während einer Behandlung mit Brainspotting entsteht in den tieferen Gehirnstrukturen eine Aktivierung, die unmittelbar zu Reflexen im Augenbereich und Gesicht führen, wie z.B.: vermehrtes Blinzeln, Augenzuckungen, Augen wackeln, Pupillen-erweiterung, abruptes Einatmen, Verengen der Augen usw. Je nachdem wo die Klientin hinschaut, wird das belastende Thema im Körper stärker oder schwächer wahrgenommen.
Ein Brainspot ist dort zu finden, wo die Reflexe am stärksten wahrgenommen werden. Er wird meist mithilfe eines Teleskop-Zeigestabs gefunden, damit die Augenposition von der Klientin leicht beibehalten werden kann. Es treten unmittelbar Körpersensationen, Gefühle oder traumatische Erinnerungen auf, welche im Gegensatz zu Flashbacks nicht mit dem Bewusstsein gekoppelt sind und daher schonend und direkt verarbeitet werden können.

Die Klientin ist währenddessen bei natürlichem Bewusstsein, ohne jedoch den psychischen Stress währenddessen erneut zu erfahren.

Zur Selbsteinschätzung des traumatischen Stresses verwenden wir am Anfang und Ende einer Sitzung die gestufte Belastungsskala nach Wolpe (1969) von „0“ kein Stress bis „10“ maximaler Stress, auch SUD (Subject Units of Distress) genannt. Zur Entspannung des Gehirns (gentle brain massage) verwenden wir spezielle biolaterale Musik über Kopfhörer.

Brainspotting (BSP) ist einer der ersten neuro-psychotherapeutischen Ansätze, bei dem eine vollständige Auflösung von psychischem Stress möglich geworden ist; sogar dann, wenn belastende Erfahrungen im Säuglingsaltert, perinatal oder pränatal bestehen, die bewusst nicht abrufbar bzw. nicht erinnerbar sind. Wie wir heute aus Ergebnissen der bildgebenden, modernen Hirnforschung wissen, führt chronisch psychischer Stress zu einem reduzierten Volumen im Gedächtnisspeicher des Hippocampus im Gehirn, was zu diversen Formen von Gedächtnisstörungen führen kann. Gleichzeitig werden im „Angst-Warn-Zentrum“ oder Amygdala im Gehirn dieser Menschen in großen Mengen Stresshormone ausgeschüttet. Eine Dauererregung dieser Art findet man insbesondere bei Menschen mit posttraumatischen Belastungsstörungen, Panikattacken, Phobien, Depressionen, chronisch-emotionalem Stress und sexuellem Kindesmissbrauch. Traumatisierte Menschen sind davon am stärksten betroffen.
Mithilfe dieser neuen „Technik“ und einer fundierten therapeutischen Weiterbildung in Brainspotting werden Klientinnen nicht mehr retraumatisiert, und es hält den Empathie Stress bei Therapeutinnen sehr gering. Dadurch sind täglich mehrere intensive Trauma Behandlungen für Therapeutinnen möglich geworden.

Der Begriff »Brainspotting« stammt von dem amerikanischen Psychoanalytiker David Grand. “brain” bedeutet Gehirn und “spotting” (to spot) meint erspähen, erblicken, ausfindig machen. Wir sind heute in der Lage, das Gesichtsfeld dafür zu nutzen, um das menschliche Gehirn zu scannen. Wir können damit erkennen, wo das eigentliche „Problem sitzt“ und woraus es sich zusammensetzt. Der therapeutische Verarbeitungsprozess läuft über das implizite Gedächtnis der Klientin ab, die Therapeutin folgt dem Prozess ruhig-beobachtend, intuitiv, mit Neugierde ohne: Vorbehalte, Hypothesen oder Deutungen. Dies wirkt sich auf den Verarbeitungsprozess äußerst förderlich aus. Denn wir wissen nicht, aus welchen Bruch-stücken sich ein chronischer Stress zusammensetzt. Brainspotting nutzt die Neuroplastizität des menschlichen Gehirns zur Traumaverarbeitung.

Ziel der Methode ist eine vollständige Auflösung blockierter Erregung im Gehirn und im Körper eines Menschen. Das Brainspotting-Modell lässt sich mit allen anerkannten psychotherapeutischen Methoden gut verbinden, da es die therapeutischen Beziehung und die spezifisch-therapeutische Vorgehensweise nutzt.

Grand nennt es zu Recht „dual attunement“ (Grand, 2012) (zu Deutsch: zweifache Feinabstimmung mit der Klientin), beziehungsorientiert einerseits und neurobiologisch andererseits.

Der Entdecker und Begründer

David Grand, Ph.D. arbeitet als Psychotherapeut in freier Praxis in New York. Als Psychoanalytiker ausgebildet, lernte er bei Francine Shapiro EMDR und später bei Peter Levine Somatic Experiencing. Grand ist ein Experte in der Psychotraumatologie. Als Entdecker und Entwickler von Brainspotting leitet er Ausbildungsseminare zur Trauma-behandlung und Leistungssteigerung in den USA, Europa, dem Mittleren Osten, Südafrika und Südamerika. Er ist Entwickler und Produzent von biolateralen CD‘s zur akustischen sanften Stimulierung während Traumabehandlungen.
Kurz nach dem Hurrikan Katrina hat Grand mit akut traumatisierten Opfern vor Ort gearbeitet, worüber eine Doku gedreht wurde. Grand wendet Brainspotting ebenfalls bei Leistungs- und Kreativitätsblockaden in Sport und Kunst an.

Anwendungsbereiche mit Brainspotting

Brainspotting benötigt bei Personen mit Monotraumata, die unter akuten Belastungsstörungen leiden, normalerweise ein bis zwei Sitzungen um die Symptome und deren Ursachen zu verarbeiten. Bei mehrfach belasteten Menschen (Komplextraumata) benötigt man mit Brainspotting viel mehr Sitzungen, um eine belastungsarme oder –freie Lebensführung zu erreichen.

Brainspotting lässt sich gut und erfolgreich anwenden bei: Akuten, komplexen und einfachen Traumata, posttraumatischen Belastungsstörungen, Panikattacken, generalisierten Angststörung, Depressionen, manifesten Zwangsstörungen, Suchterkrankungen, Leistungs- und Auftrittsblockaden, chronisch-psychosomatischen Erkrankungen, Bindungsstörungen, Borderline Störungen, Schlafstörungen, Essstörungen, chronischen Kopfschmerzen, Migräne, Fibromyalgie und verschiedenen Formen dissoziativer Störungen. Viele psychiatrische Störungsbilder des ICD-10 und DSM-IV erweisen sich heute als Folgestörungen von Kindheits-Traumata und sind mit Brainspotting effektiv behandelbar geworden.

Aus heutigem Wissensstand ist die Behandlungsdauer von Menschen mit komplexen Traumata mit Brainspotting dennoch deutlich kürzer und schonender gegenüber bisherigen, bekannten Traumatherapieverfahren, wie tf-CBT (trauma focused cognitive behavioral therapy), EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) oder PITT (PsychoImaginative TraumaTherapie). Das Vorgehen ist eine Weiterentwicklung von Somatic Experiencing und EMDR mit dem Unterschied einer direkten Traumaverarbeitung im Unbewussten.
Bei Brainspotting werden folgende Techniken verwendet: Inneres Fenster, Äußeres Fenster, Brainspotting mit einem Auge, Gaze Spotting, Z-Achse und Konvergenz, Doppel-Brainspotting.”

Autor: Thomas Weber, 2013

Quelle: Brainspotting Austria